A falazás rendkívül erőforrás igényes feladat, ezért már évtizedek óta előnybe részesülnek a gyárban, zárt körülmények között elkészített szárazhabarcs keverékek, amelyekhez a helyszínen csak a megfelelő mennyiségű vizet kell hozzáadni. Az így előállított friss habarcs kézzel, illetve géppel a falazóelemek vízszintes felületén, esetleg egyes esetekben pedig a fugákban is elteríthető. A gyárilag előkészített szárazhabarcs keverékek nem csak a gyors és hatékony munkavégzést segítik elő, hanem ellenőrzött gyártásuknak köszönhetően olyan minőségű és tisztaságú kötőanyagok, adalékanyagok és adalékszerek alkotják, amelyek biztosítják, hogy a megszilárdult habarcs a szükséges nyomószilárdsággal és minőséggel hosszú éveken keresztül legyen képes betöltetni a funkcióját.

Régebben a különböző falazóelemek egymáshoz illesztéséhez, rögzítéséhez kötőanyagként leggyakrabban sár, agyag, mész, gipsz, trassz, illetve egyes helyeken cementszerű anyagok valamelyikét vagy ezek keverékét használták. Napjainkban a legáltalánosabban alkalmazott kötőanyag a mész (oltott mész vagy mészhidrát), illetve a cement. Érdekesség, hogy a műemléki épületek, romok falazatainak helyreállításánál mészhidrátot és trasszt, mint hidraulikus kötőanyagokat tartalmazó habarcsot használunk.